Belecsapok a közepébe rögtön!

Azt éreztük,hogy elég...Elég ebből az iskolarendszerből,ahol megmondják nekem,hogy mikor vihetem haza a gyermekem,holott otthon vagyok...

Elég abból,hogy az egész hét másról sem szól,csak a tanulásról,a kötelezőről...

Elég abból,hogy minden nap sír mert minden porcikája azért kiált,hogy játszhasson végre,de nem teheti,mert még van egy kis házija,ami valószínűleg maximum fél órát venne igénybe,mégis eltart legalább másfél órát,mert megy a szenvedés,az utálkozás...

Elég abból,hogy a másfél éve iskolába került gyerek,aki addig kíváncsi volt,életvidám,mára egy utálatos kis zsarnok lett vasárnap délutántól,péntek délutánig.A maradék időben pedig az én ...